Szel�d�tett farkasok
A farkaskutat�k, de sokszor csak a farkast szeret� emberek gyakran tartanak fogs�gban megszel�d�tett farkast, �s meglehet�sen sokat tudunk ezek viselked�s�r�l. Ha a kisfarkast m�g szem�nek kiny�l�sa el�tt veszik el az anyj�t�l �s nagyon gondosan �polj�k, t�pl�lj�k, ar�nylag k�nnyen megszel�d�l (a legt�bbsz�r, de nem mindig), kialakul n�la a g�tolt harap�s, sz�vesen k�veti gazd�j�t �s sz�mos a farkasokn�l ismert viselked�smint�zat az emberrel kapcsolatban is megjelenik. �gy p�ld�ul az embert is �gy �dv�zlik mint egym�st, felugranak r� nyitott sz�jjal �s igyekeznek orr�t a sz�jukba fogni. Gyakran nyomj�k orrukat is az ember szem�be, �l�nk nyelvcsap�sokkal puszikat is adnak.

De a szel�d farkas nem kutya!

Nem figyel p�ld�ul az emberi besz�dre.

A szel�d farkast nem �rdekli, hogy az emberek mir�l besz�lnek Ennek egyik jele, hogy a szel�d farkasok nem szaladnak a gazd�hoz a nev�k hallat�n.Erik Zimen �s m�sok tapasztalatai szerint az elkalandozott farkas sohasem j�n vissza, ha nev�t kiab�lj�k, de a farkas�v�lt�s megfelel� ut�nz�s�ra reag�lnak �s az �v�lt�h�z futnak, �dv�zlik �s csatlakoznak az �v�lt�shez

Az alkalmi k�vet�st kiv�ve �ltal�ban nem engedelmeskednek a gazd�nak. A k�lyk�k kifejezetten f�lnek az eszk�zhordoz� embert�l. Az emberrel szembeni f�l�nks�g �s �vatoss�g a hibridekben is megjelenik. Egyed�l a sarkvid�ken �l� farkasok nem f�lnek az embert�l �s egym�ssal szemben is szel�debbek. A farkasok f�lelm�nek j� oka van az ember mindig k�m�letlen�l irtotta �ket, ez val�sz�n�leg valamif�le genetikai szelekci�val is j�rt. A ma �l� farkasok a f�l�nk, bizalmatlan, emberker�l� egyedek ut�dai.

Gyakran fordul el�, hogy az emberre szocializ�lt farkasok a gazd�t megt�madj�k, Erik Zimen eml�t err�l t�bb esetet. Egyik teljesen emberhez szoktatott farkasa a szexu�lis �retts�g t�j�n v�ratlanul t�madni kezdte a l�togat�kat �s t�bb f�rfi vend�get a nemi szervek t�j�k�n harapott meg, szerencs�re nem okozott maradand� k�rosod�st. A megt�madottakat j�l ismerte a farkas �s el�z�leg nagyon kedves volt hozz�juk. Egy h�zasp�r szel�d farkasa, amelyet rendszeresen vittek iskolai bemutat�kra, mert olyan b�k�s term�szet� volt, n�gy �ves kor�ban t�madta �s sebes�tette meg a f�rfi gazd�t. Minden val�sz�n�s�g szerint, az�rt mert az valami �tmeneti gerinc b�ntalom miatt egy nap s�nt�tani kezdett. A farkas val�sz�n�leg �gy v�lte ez a legjobb alkalom a dominancia megszerz�s�re. A szel�d farkas teh�t megtartja kisz�m�thatatlan vad�llati mivolt�t. A rangsorbeli poz�ci�harc annyira alapvet� jellegzetess�ge a farkasoknak, hogy azt a szel�d�t�s tanult �nkorl�toz�sa semmik�ppen sem iktatja ki a viselked�si mechanizmusokb�l �s miut�n a k�t�d�s az emberhez is kialakulhat �s a szel�d�tett farkas fajt�rsk�nt fogadja el az embert, a poz�ci�harcot vele szemben is felveszi.

Nem a poz�ci�harc az egyetlen probl�ma a szel�d�tett farkasokkal. David Mech h�res farkaskutat� eml�ti, hogy 11 h�napos szel�d n�st�nyfarkasa egy este megsz�k�tt az egyik kuty�j�val �s a f�l �jszak�t rohan�ssal t�lt�tte. Amikor az �j k�zep�n mindketten visszaj�ttek, Mech a farkast l�ncra k�t�tte, amire az vadul k�zdeni kezdett a szabadul�s�rt �s k�vetkezzenek itt Mech saj�t sorai:

"M�g mindig szel�d �s gyeng�d volt velem, de v�g�l is meg�zlelte, hogy milyen vadnak �s szabadnak lenni a saj�t �r�ks�ge szerint. Amint figyeltem �t, milyen elkeseredetten, l�nc�t fesz�tve j�rk�l vinnyogva vagy ugr�l �rj�ngve, hirtelen meg�rtettem, hogy milyen nagyon rossz dolog megszel�d�teni egy farkast."