N�gyszer t�madt a farkas
N�pszabads�g-2005.01.06.

Mint ut�bb kider�lt, veszett volt az a farkas, amely az �j�vre virrad� �jszaka az ukrajnai Herszon megye Novokaminka telep�l�se mellett n�gy embert harapott meg. A vad�llat a telep�l�s utc�in bolyongott, ott t�madott meg k�t f�rfit �s k�t n�t. A toporty�nt v�g�l egy id�sebb asszony k�ssel tette �rtalmatlann�.

A helysz�nre ki�rkez� �llatorvosok lev�gt�k a farkas fej�t, �s elk�ldt�k vizsg�latra egy herszoni bakteriol�giai laborat�riumba. A laborat�riumi vizsg�lat kimutatta, hogy az �llat hordozta a veszetts�g v�rus�t, amely megfelel� gy�gyszeres kezel�s n�lk�l hal�los. A k�zel 90 kilogrammos farkas �s az �ltala sz�tt�pett kutya tetem�t el�gett�k. A s�r�lteket k�rh�zba sz�ll�tott�k, jelenleg is veszetts�g ellen kezelik �ket.

��������� Farkast�mad�sok

�

Rendk�v�l kevesen l�ttak eddig vadon �l� farkast, a legt�bb ember m�gis tart t�l�k. Szinte bizonyos, hogy egy veszett farkasr�l sz�l� h�rad�s er�sen rontja a t�bbi farkas �zsi�j�t �s �letben marad�s�nak es�ly�t. Egy ilyen h�r jelent�s�ge cs�ppet sem lebecs�lend�, figyelembe v�ve, hogy Magyarorsz�gon olyan kis sz�m� farkas �l, hogy a tudatlans�gb�l vagy f�lelemb�l kil�tt �llatok v�gzetes hat�s�ak lehetnek az �llom�nyra. Ez�rt nem �rt n�h�ny Dolgot tiszt�n l�tni ahhoz, hogy m�g a fenti h�r elolvas�sa ut�n se f�lelemmel gondoljunk az erdeinkben �l� farkasokra.

� A veszetts�g olyan v�rusos betegs�g, ami a k�zponti idegrendszert t�madja meg, �s hal�los kimenetel�. A harapott sebbe �tvitt ny�l �tj�n terjed. A fejlettebb orsz�gokban f�leg denev�rek a hordoz�k, m�g Afrik�ban, �zsi�ban �s Latin-Amerik�ban tov�bbra is a kuty�k. Farkasokban nagyon ritk�n fordul el� ez a v�rus. Alaszk�ban p�ld�ul 1987 �ta 4 veszett farkasr�l tudnak, pedig a popul�ci� l�tsz�ma t�bb, mint 6000. Hal�los kimenetel� harap�s utolj�ra 1943-ban t�rt�nt. Az emberek reakci�ja m�gis d�bbenetes a veszetts�g �szlel�se ut�n: az 1952-es �vet k�vet� n�gy �vben, egyetlen veszett farkas miatt 4200 farkast, 50000 r�k�t, 35000 coyote-ot, 1850 h�dot, 500 szkunkot �s 164 pum�t irtottak ki az Egyes�lt �llamokban. Az ilyen m�rt�k� v�rengz�s pszichol�giai h�tter�t akkor �rthetj�k meg igaz�n, ha tudjuk, milyen �ri�si puszt�t�st vihetett v�gre n�h�ny �vtizeddel ezel�tt ez a betegs�g akkor, amikor m�g nem ismert�k az ellenszer�t. Egy igen j�l dokument�lt eset1851-ben, Franciaorsz�gban t�rt�nt. Egy veszett farkas kilenc falun �t 45 kilom�tert rohant, �s �mokfut�sa alatt 41 embert harapott meg, akik k�z�l 14 r�videsen meg is halt.

� Ma m�r a veszett �llat harap�sa kor�ntsem jelent olyan nagy vesz�lyt, mint kor�bban. Idej�ben beadott sz�rummal meg lehet akad�lyozni a betegs�g kialakul�s�t. Egy �j k�s�rleti gy�gyszeres kezel�snek k�sz�nhet�en pedig m�r a t�netek jelentkez�se ut�n is van seg�ts�g.

� Ak�r hal�los fert�z�st hordoz, ak�r nem, egy farkas harap�sa mindenk�ppen legal�bbis kellemetlen. Mivel nem ez az els� eset a t�rt�nelemben, nincs okunk vitatni, hogy a h�r, mely szerint Ukrajn�ban t�bb embert megharapott egy veszett farkas, igaz. De a figyelmes olvas�nak k�t olyan momentum is szemet sz�rhat, ami rontja a h�r hitel�t. El�sz�r is, val�sz�n�tlen, hogy egy id�s h�lgy k�ssel meg tud �lni egy kifejlett farkast, an�lk�l, hogy az ak�r egyetlen egyszer megsebes�ten�. De tegy�k fel, hogy ek�zben a fia �gyesen leszor�totta az �llatot, � pedig ek�zben szerencs�sen r�gt�n sz�ven sz�rta. A m�sodik pont azonban m�g enn�l is hihetetlenebb, �s ha igaz lenne, beker�lhetne a Rekordok K�nyv�be. A h�r szerint ugyanis a t�mad� farkas 90 kg-os volt. Aki valaha l�tott m�r farkast egy �llatkertben, jogosan k�telkedik, hiszen a legt�bb p�ld�ny alig nagyobb egy megtermett n�met juh�szn�l, vagyis 40 kg-n�l. Val�ban, a szakirodalmi adatok alapj�n, a legtermetesebb alfaj, az alaszkai feh�r farkas legs�lyosabb kil�tt p�ld�nya pontosan 79,35 kg volt. Mivel a farkas nagyon v�ltozatos megjelen�s� faj, enn�l j�val kisebb p�ld�nyai is gyakoriak. 28 Mexik�ban elejtett farkas �tlags�lya p�ld�ul kevesebb, mint az alaszkai fele: 31,75 kg. T�rs�g�nkben Bosznia-Hercegovin�b�l sz�rmaz� adatok szerint (25 h�m farkas alapj�n) a 43 kg k�r�li tests�ly a jellemz�. (Ha messze is van a 90-t�l, az�rt ez sem kev�s, k�l�n�sen egy �tlagos ukr�n n�ni tests�ly�hoz viszony�tva.)

� Az els� olvas�sra r�m�t� h�rr�l ezek ut�n m�r az sem lenne meglep�, ha kider�lne, kacsa az eg�sz. De ha m�r felmer�lt, l�ssuk, mennyire gyakori az, hogy eg�szs�ges vadon �l� farkas t�madjon emberre!

�

�

Val�j�ban mennyire vesz�lyesek a farkasok?

�

A k�rd�s megv�laszol�s�hoz 18 kutat� 12 orsz�g dokumentumait f�s�lte �t a 16. sz�zadt�l eg�szen napjainkig. K�l�n figyelmet ford�tottak arra, hogy a le�r�sok alapj�n val�ban igazolhat�-e, hogy a t�mad� farkas volt, nem pedig m�s �llat (f�k�nt kutya-farkas hibrid, mint egy elh�res�lt 18. sz�zadi francia esetben, ahol k�t, v�lhet�en p�sztorkutya hibrid t�bb, mint 100 embert �lt meg), illetve az, hogy a megcsonk�tott embert farkas �lte-e meg, nem pedig halott volt m�r akkor, amikor a farkas r�tal�lt. Tov�bbi probl�m�t jelentettek a sz�nd�kos megt�veszt�sek. Egy k�l�n�s t�rt�netben p�ld�ul egy fiatal lengyel n� elt�nt. �tharapott �s v�rrel bemocskolt iratt�rc�j�t tal�lt�k csak meg egy farkasok j�rta erd�ben, logikus volt teh�t a felt�telez�s, hogy a n�t felfalt�k a ragadoz�k. Csakhogy a n� 40 �vvel k�s�bb, a rendszerv�lt�s ut�n, visszat�rt Lengyelorsz�gba. Annak idej�n kis seg�ts�ggel �tcsemp�szt�k nyugatra, �s a nyomokat �gy rendezt�k el, hogy a csal�dj�t ne v�dolhass�k a disszid�l�s miatt.

� A t�mad�sokat h�romf�le kateg�ri�ba csoportos�tott�k. Az els� a veszetts�g kiv�ltotta t�mad�s, amikor a farkas „meg�r�l”, �s mindennek nekimegy, ami mozog. A m�sodik a zs�km�nyol� t�mad�s, amikor a farkas pr�d�nak tekinti az embert. Ilyenkor t�bb sebes�l�st is ejt, �s a tetemb�l fogyaszt. Az eff�le t�mad�sok �veken �t ism�tl�dhetnek, am�g az adott �llat el nem pusztul. A harmadik a v�dekez� t�mad�s. Egy-egy sebet ejt a sarokba szor�tott farkas, kiz�r�lag az�rt, hogy ezzel megnyissa a menek�l�s �tj�t.

� Az eredm�nyek szerint a legt�bb hal�lesetet veszett farkas okozta. Zs�km�nyol� t�mad�s k�vetkezt�ben ezzel szemben az ut�bbi 50 �vben Eur�p�ban �s Oroszorsz�gban mind�ssze 17-en haltak meg, �szak-Amerik�ban pedig egyetlen ember sem (holott t�bb t�mad�s is esett). Indi�ban azonban �vente ak�r t�bb t�z gyereket zs�km�nyolnak a farkasok, k�l�n�sen a legszeg�nyebb r�tegb�l. V�dekez� t�mad�s nem vezetett hal�lhoz. �gy t�nik, a farkasok m�g akkor sem t�madj�k meg az embereket, ha azok �ppen a k�lykeiket �ss�k ki az od�b�l.

� A val�ban r�miszt� zs�km�nyol� t�mad�sok ok�t a kutat�k a k�vetkez�kben l�tj�k:

-�������� elt�nt a farkasok term�szetes k�rnyezete, �s nem tal�lnak elegend� zs�km�ny�llatot

-�������� sok hely�tt �ri�si a szeg�nys�g, �s ez�rt nem vigy�znak megfelel�en a kisgyermekekre

-�������� a legeltetett �llatokra legt�bbsz�r gyerekek vigy�znak, feln�tt fel�gyelete n�lk�l

-�������� a h�zi�llatokra �s szem�tev�sre r�szokott farkasok emberekkel �s f�k�nt gyerekekkel asszoci�lj�k a t�pl�l�kot.

� Ez egyben megmagyar�zza azt is, mi�rt ritk�k a v�gzetes farkast�mad�sok a fejlettebb r�gi�kban. Ugyanakkor komoly vesz�lyt jelenthet az, ha a farkasok hozz�szoknak az emberek jelenl�t�hez �s az �ltaluk k�n�lt t�pl�l�khoz. T�bb olyan eset ismert, amikor vadon �l� farkasok �jjel turist�k s�traiban kutakodtak �lelem ut�n, �s l�b- vagy fejs�r�l�st okoztak az alv� vagy �vatlan emberekben. Azok a farkasok azonban, amelyeket soha nem etettek, semmif�le vesz�lyt nem jelentenek. David Mech, a m�lt�n legh�resebb amerikai farkaskutat� 40 �v terepmunka sor�n egyszer sem ker�lt vesz�lyes helyzetbe, pedig olykor a frissen le�lt pr�da mell�l hajtott el farkasfalk�kat vizsg�lati c�lb�l.

� V�g�l tekints�k �t, hol �llnak a farkasok az �llatok okozta hal�lesetek list�j�n. Indi�ban e list�t a f�k�nt n�v�nyeken �s rovarokon �l� lajh�rmedve vezeti. R�gt�n ezut�n az elef�ntok k�vetkeznek. A kuty�k is el�kel� helyen �llnak. Az Egyes�lt �llamokban k�r�lbel�l 4,5 milli� embert harapnak meg �vente, amib�l 16 eset hal�los, 0,75 milli� pedig orvosi kezel�st tesz sz�ks�gess�. A l�balesetek sz�ma enn�l is jelent�sebb: az USA-ban �vente 123 �ldozatot k�vetel ez a sport. A farkast�mad�s mindezekn�l ritk�bb esem�ny. Egy �rdekes �sszevet�s szerint e t�mad�sok m�g a vill�mcsap�sn�l is kev�sb� val�sz�n�ek. Minnesot�ban ugyanis m�g soha senkit nem �lt meg farkas, holott 2500 egyedb�l �ll� �llom�ny �l ott. Ugyanebben az �llamban azonban minden �vben meghal egy vagy k�t ember vill�mcsap�s k�vetkezt�ben. M�s szavakkal: ha Minnesot�ban �lsz, sokkal val�sz�n�bb, hogy egy vill�m csap agyon, mint egy farkas.

� Sok okunk teh�t nincs arra, hogy f�lj�nk a farkasokt�l. A f�lelem m�gis nagyon �si benn�nk. A farkas egykoron Eur�pa legelterjedtebb ragadoz�ja volt, �gy a farkast�mad�sok a szoros egy�tt�l�s mellett j�szerivel elker�lhetetlenek voltak, �s ha nem is j�rtak v�gzetes kimenetellel, mindenk�ppen m�ly nyomokat hagytak a tanulatlan emberekben. A farkas e r�gi, m�lyen gy�kerez� k�p�t csak nagyon lassan v�lthatja fel egy �j, modernebb szeml�let.
� Dr. Kubinyi Enik�