1. A farkas

A kutyaf�l�k evol�ci�ja

A 3. Fejezetben mutatom be azokat a nagyon meggy�z� bizony�t�kokat, amelyek szerint a kuty�k �se a farkas, �s csakis a farkas. Addig is vegy�k szem�gyre ezt a vad�llatot. A farkas tudom�nyos neve Canis lupus, azaz sz�rke farkas (az amerikai fekete v�ltozatot timberfarkask�nt is emlegetik), a ragadoz�k k�z� tartozik. Ezeket t�bb csal�dba sorolj�k: a medv�k (Ursidae), a macskaf�l�k (Felidae), a hi�naf�l�k (Hyaenidae), a cibetmacskaf�l�k (Procyonidae), valamint a kutyaf�l�k (Canidae) csal�dj�ba. E csal�dok egy �si ragadoz�ra, a Creodontra vezethet�k vissza, amely t�bb mint 100 milli� �ve �lt az �szaki f�ltek�n. T�le sz�rmazott a Miacis, amely 40-50 milli� �vvel ezel�tt �lt. A ma �l� ragadoz�csal�dok egy r�sze bel�le �gazott le. A Miacis meny�t nagys�g�, hossz� fark�, r�vid l�b�, f�n �l� �llat volt. a kutyaf�l�khez vezet� lesz�rmaz�si vonal a Cynodictusszal folytat�dik, ez a faj a plioc�n idej�n, mintegy 20 milli� �ve jelent meg. Idej�nek nagyobb r�sz�t a talajon t�lt�tte, a v�gtagjai fut�sra is alkalmasabbak voltak, mint a Miacis�. A Miacis ut�n v�ltak el a macskaf�l�k a kutyaf�l�t�l, az ut�bbiak mindannyian a Tomarcust�l sz�rmaznak. Ez a l�ny m�r meglehet�sen hasonl�tott a mai kutyaf�l�kre, b�r �gy v�lik, az intelligenci�ja j�val alacsonyabb volt. Ma a kutyaf�l�khez t�z-egyn�h�ny k�l�nb�z� nem �s mintegy 39 faj tartozik. A Canis nem a kutya (Canis familiaris) �s a farkas (Canis lupus) mellett a pr�rifarkast (Canis latrans), az aranysak�lt (Canis aureus), a pany�k�s sak�lt (Canis mesomelas), a sujt�sos sak�lt (Canis adustus), valamint a k�l�nb�z� r�kafajokat is mag�ban foglalja. K�l�n nemekbe tartoznak a t�bbi kutyaalak� ragadoz�k is, ezek k�z�l a legismertebb tal�n az afrikai hi�nakutya (Lyacaon pictus).

            A farkasnak harminc-negyven alfaj�t tartj�k sz�mon, a v�geredm�ny att�l f�gg, melyik taxon�mus meghat�roz�s�t fogadjuk el �rv�nyesnek. Az alfajok a tests�ly�kban, sz�rzet�kben �s bizonyos csontjaik �tlagos m�reteiben k�l�nb�znek egym�st�l.

A farkas

A kutyaf�l�k k�z�tt a farkas a legnagyobb termet� faj, �tlagosan 40-50 kg a t�mege, de tal�ltak m�r 60 kg feletti egyedet is. A farkas legink�bb n�l�n�l nagyobb test� pr�d�ra vad�szik egy�ttm�k�d� falk�ban. �lettere az �szaki f�ltek�n a tr�pusi er�ket �s a sz�raz sivatagokat kiv�ve minden t�jra: a tundr�ra, a tajg�ra, a sztyepp�re, a szavann�ra �s az erd�kre is kiterjedt, am�g az ember ezek nagy r�sz�r�l ki nem szor�totta. Kit�n�en alkalmazkodott a tart�s �get�shez, r�videbb t�von a sebess�ge el�rheti a 60-70 km/�r�t; a megfigyel�sek szerint �ld�z�s k�zben ak�r 4-5 m-es ugr�sokra is k�pes. Kisebb sebess�ggel 15-20 percig is k�pes �ld�zni a pr�d�t. Ilyen hossz� vad�szat ut�n legal�bb ennyit pihennie is kell. Kiv�l�an �szik, �s megfigyeltek m�r pr�d�j�t a v�zben marcangol�, vizet tapos� farkast is. M�s kutyaf�l�kt�l elt�r�en kiz�r�lag h�st �s csontot eszik.(????!!!!!) Kit�n� a szagl�sa �s a hall�sa. Egy falka tagjai k�r�lbel�l 2-2,5 km-es t�vols�gb�l meg�rezt�k a j�vorszarvas szag�t, a szel�d farkasok 6 km-es t�vols�gb�l is v�laszoltak egy ismer�s ember farkas�v�lt�st ut�nz� hangj�ra. Ez azt jelenti, hogy a val�di farkas�v�lt�st val�sz�n�leg m�g enn�l nagyobb t�vols�gr�l is meghallj�k. A l�t�suk k�l�n�sen a mozg�s �szlel�s�ben kiv�l�.

Nem t�lz�s, hogy a farkas a legintelligensebb ragadoz�. Agy�nak t�rfogata 150 �s 170 cm³ k�z�tt van. K�l�nleges �rtelmi k�pess�geire t�rsas �lete sor�n tett szert. A falak m�ret�t sok t�nyez� befoly�solja, sokszor csak k�t vagy h�rom egyed alkotja, de �gy t�nik, az optim�lis l�tsz�m h�t-nyolc. A nagyobb ritkas�gnak sz�m�t. A kisebb falka is gyakran kett�v�lik, majd �jra egyes�l. Gyakran l�tni egyed�l v�ndorl� farkasokat, amelyek legt�bbsz�r id�s vagy falk�b�l kivert �llatok. A falka kialakul�s�t �s �let�t legt�bbsz�r fogs�gban tartott �llatokon tanulm�nyozz�k, mert term�szetes k�r�lm�nyek k�z�tt m�g senkinek sem siker�lt egy falk�t �vekig k�s�rni �s tagjait pontosan azonos�tani. R�videbb ideig tart� megfigyel�st t�bben is v�geztek, �s az ezekb�l szerzett ismeretek sok mindent el�rulnak a farkasfalka szoci�lis szerkezet�r�l.

A falka kulcsfigur�ja a szaporod� p�r, hozz�juk csatlakoznak a k�lyk�k �s n�h�ny, mindk�t nembeli feln�tt. A farkask�lyk�k �r�se k�t �vig tart, �s el�g nagy az elhull�si ar�ny. Sokan �gy gondolj�k, hogy a p�ron k�v�li feln�ttek is az � id�sebb k�lykeik. Az idegen egyedeket a falka el�g goromb�n �ld�zi el a ter�let�r�l, de szaporod�s idej�n idegen feln�ttek is beker�lhetnek a falk�ba, a feln�ttek ekkor t�voznak nagyobb sz�mban, �s rendszerint ilyenkor oszlik a falka t�bb r�szre.

A falk�k meglehet�sen nagy ter�leteket tartanak fenn maguknak majdnem kiz�r�lagos territ�riumot, amely – l�tsz�mt�l f�gg�en – ak�r 100-300 km² is lehet, �s azt sok �vig megtartj�k. Ezen a ter�leten meglehet�sen sokat mozognak, de egy-egy nap �ltal�ban csak 5-6 km-es t�vols�gokat j�rnak be. A teljes ter�letet k�r�lbel�l h�rom h�t alatt j�rj�k be. A ter�leten vannak gyakran haszn�lt �tvonalaik, az ell�skor haszn�lt vacok, valamint tal�lkoz�helyek. Napi s�t�ik k�zben a domin�ns egyedek szorgalmasan jel�lik az �tvonalakat vizelettel, �r�l�kkel, kapar�ssal. A talpukon illatmirigyek vannak, azok v�lad�ka nyomot hagy a talajon. A megfigyel�sek szerint �ltal�ban 250 m�terenk�nt van egy szagjel, a gyakran haszn�lt �tvonalakon, az el�gaz�sokn�l, a ter�lethat�rokon k�l�n�sen s�r�ek a jelek. Ha idegen farkas szagnyom�val tal�lkoznak, akkor azt is s�r�n fel�ljel�lik. A megfigyel�k szerint eg�szen bizonyos, hogy kognit�v t�rk�pet haszn�lnak, mert p�ld�ul ha valahova igyekeznek, gyakran lev�g�ssal r�vid�tik az utat. A t�rk�pet szagjelekb�l �s a terep jellegzetes pontjaib�l alak�tj�k ki. �gy t�nik, hogy a farkasok ugyanolyan elemekb�l: helyekb�l, �tvonalakb�l, ter�lethat�rokb�l �p�tik fel az elmet�rk�p�ket, mint az emberek. Mozg�suk ir�ny�t a pr�da�llat tart�zkod�si helyeihez, a sikeres vad�szat ut�n h�trahagyott tetem lel�hely�hez, a tal�lkahelyekhez vagy a vacok hely�hez igaz�tj�k. Territ�riumukat k�r�lbel�l 1 km sz�les hat�r�vezet veszi k�r�l, ezt a s�vot a szomsz�dos falk�val k�z�sen haszn�lj�k, de sohasem egy id�ben. A mag�nyos egyedek szint�n a territ�rium hat�rvid�k�n mozognak. A szomsz�dos falk�k territor�lis viselked�s�t vizsg�lva kider�lt, hogy minden falk�nak pontosan meghat�rozott ter�lete van, de nem folytatnak rendszeres hat�rellen�rz�st, mint m�s szoci�lis fajok, p�ld�ul a hi�n�k, mert a ter�letek tulajdonjog�t a szomsz�dok is elismerik. Ritk�n el�fordul, hogy behatolnak a szomsz�dos ter�letre, de n�mi vizsg�l�d�s ut�n sietve elhagyj�k azt. A r�gebbi falk�k felboml�s�val keletkezett �j csapatok egym�ssal bar�ts�gosan viselkednek, s�t �tmenetileg egyes�lhetnek is.

A farkasfalka �nfenntart� szaporod� egys�g, amelyben az egyedek egy�ttm�k�dve, k�z�sen szerzik a t�pl�l�kot, k�z�sen nevelik az �j gener�ci�t, �s ebben nem csak a sz�l�k vesznek r�szt, hanem szinte a falka minden tagja, k�l�n�sen a fiatalabb egyedek. A falka egy�ttm�k�d�s�nek alapja az el�ny�sebb poz�ci��rt folytatott harcokban kialak�tott rangsor, �s az, hogy a tagok er�sen k�t�dnek egym�shoz. Az egy�ttm�k�d�s fejlett szoci�lis intelligenci�t, j� probl�mamegold� k�pess�get �s k�pl�keny, a k�r�lm�nyekhez k�nnyen alkalmazkod� viselked�st k�v�n. A farkasban mindezek a k�pess�gek megvannak, �s am�g az emberrel val� vet�lked�s�ben alul nem maradt, �l�helyeinek uralkod� ragadoz�ja volt.