T�RT�NELMI EML�KEK

A kutyatart�s nyomai eg�szen a csiszolt k�korig k�vethet�k, n�mely lel�helyen m�g a pattintott �s csiszolt k�kor k�z�tti �tmeneti id�szakig is. Egyes korai jelek megtal�lhat�k D�ni�ban, ahol k�z�pkori telep�l�seken csontv�zmaradv�nyokra bukkantak, s ezek m�r sz�mos vonatkoz�sban hasonl�tottak a mai kuty�hoz. Ezek a csontok i. e. 7000-t�l sz�rmaznak. Kutyacsontokat tal�ltak az i. e. 6000-8000-b�l sz�rmaz� egyiptomi s�rokban is. Ausztr�li�ban a ding� feltehet�en t�bb ezer �vvel ezel�tt fejl�d�tt ki, �s minden bizonnyal valamelyik nom�d t�rzs h�zi�llatak�nt ker�lt a kontinensre. Az�ta vadd� v�lt. Afrik�ban a basenji a pigmeus t�rzs vad�szkuty�ja volt, �s ezek a t�rzsek a kuty�t m�g ma is haszn�lj�k. A basenji valahogyan elker�lhetett Egyiptomba, ahol rokon fajt�i napjainkban is megtal�lhat�k. Az egyiptomiak egy�bk�nt k�zismertek macska- �s kutyakultuszukr�l; ezeket az �llatokat sz�mos vall�sos, m�v�szeti alkot�sukon fellelhetj�k. A kutyafej� isten p�ld�ul vall�skult�r�juk szerves r�sze volt. Sz�mos �si fajta elt�nt az id�k k�d�ben, de Irakban p�ld�ul m�g mindig �l a saluki �s a kurd. (A kurd egy�bk�nt eml�keztet a masztiff-f�le vad�sz� �s harcol� - f�leg h�bor�kban haszn�lt - kuty�kra, amelyeket a babiloni m�v�szeti alkot�sok is �br�zoltak - i. e. 2000k�r�lr�l.) Amikor a korai telepesek Amerik�ba �rkeztek, sz�mos kutyafajta l�tezett m�r; az �szak-amerikai indi�nok, az eszkim�k �s a mexik�i �slakoss�g-tulajdon�ban. Ezek k�z�l az �si fajt�k k�z�l csup�n az eszkim� sz�nh�z� kutya �s a mexik�i sz�rtelen kutya, a xoloizcuintle maradt fenn - az el�bbi val�sz�n�leg a farkas �s a spicc t�pus� kutya kever�ke.

G�r�gorsz�gban  id�sz�m�t�s  el�tt 400-b�l m�r meglehet�sen sok leletet tal�ltak k�l�nb�z� fajt�j� kuty�kr�l. Ebben az id�ben vad�szatra nagy, neh�z agarakat �s kisebb termet� whippet haszn�ltak, "kedvenc �llatk�nt" pedig a t�rpe spicceket. Eur�p�ban kev�s t�rt�nelmi eml�k maradt arr�l, milyen fajta kuty�kat teny�sztettek. Angli�ban barlangfestm�nyek �br�zolnak n�h�ny kuty�t, amelyek tal�n egy�tt vad�szhattak az emberrel, de ezen k�v�l a legr�gebbi bizony�t�k a nagy dogt�pus� kuty�k l�tez�s�r�l, az ugyancsak a szigetorsz�gb�l sz�rmaz� �gynevezett Crinobeline �rm�n tal�lhat�. Ez hozz�vet�legesen i. sz. 50-b�l sz�rmazik. A r�maiak inv�zi�ja idej�n Angli�ban k�nnyebb alkat�, ag�rszer� r�mai kuty�kat kereszteztek nehezebb test� angol vad�szkuty�kkal. Az �gy kiteny�sztett hatalmas, er�s angol kuty�kkal el�bb medv�re �s m�s nagy vadakra vad�sztak, majd k�s�bb - a r�mai ar�n�ban - bik�k ellen k�ldt�k harcba �ket.