EREDET �S H�ZIAS�T�S

Valamennyi kutya legval�sz�n�bb k�z�s �se a farkas, melynek egykori elterjed�si ter�lete Angli�t�l Jap�nig, a Pireneusi-f�lszigett�l a Szovjetuni�ig, Kis-�zsi�t�l Indi�ig, Tibett�l Florid�ig h�z�dott. N�h�ny kutat� a sak�lt tartotta - illetve tartja - egyes h�zias�tott kutyafajt�k �s�nek. A morfol�giai vizsg�latok (a hasonl� koponyaform�k) azonban amellett sz�lnak, hogy a "kezdet kezdete" a farkas. A h�zias�tott kutya �s a farkas, valamint a vadkutya eredm�nyes p�rz�sa szint�n arra enged k�vetkeztetni, hogy k�z�s �s�k van. A h�zias�tott kuty�k t�volabbi rokonai: a r�k�k �s a vadkuty�k. Scott, a neves amerikai magatart�s-kutat� �rdekes tanulm�nyt k�sz�tett farkasokr�l - term�szetes k�rnyezetben. Kider�lt, hogy a farkas viselked�s�nek sz�mos von�sa mind a mai napig megtal�lhat� a kuty�n�l is. Term�szetesen a farkas magatart�sform�i, a h�zias�tott kuty�n�l fajt�nk�nt vagy kidomborodtak, vagy elhalv�nyultak - miut�n a szelekt�l�d�s sor�n k�l�nb�z� fajt�kat k�l�nf�le saj�tos feladatok (vad�szat, �rz�s, terel�s stb.) v�gz�s�re specializ�lt�k. Zaugner szerint - aki behat�an foglalkozott a kutya h�zias�t�s�nak t�rt�net�vel - a domesztik�l�s els� jeleit i. e. 8-10 000-re lehet visszavezetni. Ekkort�jt t�rt�nhetett, hogy a vad�szat "t�rsadalmi kapcsolatot" hozott l�tre a primit�v ember �s a kutya k�z�tt. Zaugner egy�bk�nt f�l�ll�tott egy "sz�rmaz�si f�t", amelyb�l ugyancsak az der�l ki, hogy a h�zias�tott kutya eredete a farkas k�l�nb�z� f�ldrajzi alfajaib�l vezethet� le.